RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2019. szeptember 20., péntek
Friderika

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Improvizatív beszélgetések, rendhagyó zeneszerző párosítások
2018-10. szám / Pavlovics Ágota

Csalog Gábor zongoraművész-zeneszerzőt különösen elmélyült figyelem jellemzi, kivételes muzsi­kus, aki szelíden, de eltéríthetetlenül járja a maga útját. 1980 óta tanul, dolgozik Kurtág Györggyel, műveinek legavatottabb előadójaként tartja számon a zenei világ. Csalog Gábor a
magyar hangversenyéletben jól ismert különleges műsor-összeállításairól, melyek a régi és új zenéket szokatlan módon kötik össze, repertoárja a kora barokktól a mai zenéig terjed. A Liszt Ferenc Ze­ne­mű­vé­sze­ti Egyetem Kamarazene Tanszékének tanárát nem csak küszöbönálló koncertjeiről kérdeztük.

November 18-án a Budapest Music Center (BMC) koncerttermében lesz a Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével című há­rom­ré­szes sorozatának első estje. A műsor Francois Couperin: Pièces de Clavecin és Claude Debussy: Metszetek, valamint Prelűdök című műveinek részleteiből áll majd, ráadásul ezúttal beszélgetőtársat is hívott.
Cs. G.: Olyan érzésem volt, hogy valami újat kell csinálni. Például be­szél­ni is a koncertek előtt – ez egyébként egyre elterjedtebb szerte a világon. Jómagam viszont mindig tartottam kicsit ettől: a hangverseny előtti pillanatok nem feltétlenül azok, amikor az előadó erre a legal­kal­masabb. Utána meg úgyis mindenki szétszéled. Most mégis el­dön­töt­tem: Fazekas Gergelyt felkértem, hogy beszélgessünk, tudva, ő lesz az ideális ilyesféle párbeszédre. Nem előtte, nem utána: a koncert közben. Ő elmélyült zenetudós, élettelien, összefüggéseiben látja a zenét, emellett nagyszerű előadó. Megbeszéltük: nem a szokványos műsorismertetést fogja csinálni, bár ő abban is kiemelkedő. De most improvizatívabb, egymásra és a zenére reagáló beszélgetésre gondolunk. S ha sikerül, bevonjuk valamilyen módon a közönséget is. Lesz persze forgatókönyve a beszélgetésünknek – bizonyos zenerészleteket megvizsgálunk, és reagálunk rájuk –, de akkor örülök majd igazán, ha ettől el is tudunk kanyarodni bármilyen irányba. Fazekas Gergely egyébként az egyik legkiválóbb magyar Debussy-kutató, nagyon érdekel, mit hogyan lát, remélem, lesznek majd számomra is meglepetések. Debussy művei amúgy a legkedvesebb játszanivalóim közé tartoznak, ahogy ő közelít a zene és a hangszer felé, kimeríthetetlen kincsesbánya. E zenét ezúttal Couperin műveivel párosítom. Ezeket már csak azért is nagy örömmel játszom, mert zongorista kollégáim egyébként alig-alig tűzik műsorra. Amióta a historikusok eredeti hangszereken játszanak, teljesen elvették a zongoristák bátorságát ettől. Pedig mennyiféle árnyalat jöhet ki sokkal teljesebben a zongorán… Ezeket hallva nem hiszem, hogy boldogtalan lett volna a szerző – ha lett volna ilyen hangszere.

A Couperin–Debussy-koncert is mutatja, ön szereti a rendhagyó zeneszerző párosításokat. Milyen gondolatok mentén válogat közülük?
CS. G.: Nagyon sokféle zenét játszom, szeretek koncertenként legalább kétféle stílust ütköztetni. Szá­mom­ra jobban működik a párosítás, ha egymástól távolabbi korok szerzőit rakom egymás mellé, mintha mondjuk Beethoven mellé Schubert zenéjét raknám. Ha Beethoven – mint a sorozat következő koncertjén lesz –, legyen inkább mellette Bach és Bartók. A nagyobb ugrásokkal az időben jobban felfénylenek a zenetörténeti ellentétek és hasonlóságok. Nem véletlen az sem, ahogyan Debussy és Ravel felfedezték a barokk billentyűs szerzőket, Rameau-t, Couperint, e zenék nyilván új életre keltek az ő korukban. Kü­lön­leges kaland ez nekem is.

Kiket választott a BMC sorozat második és harmadik koncertjére?
Cs. G.: A második koncert műsorában a Bach-, Beethoven- és Bartók-művek között nincsenek közvetlen egymásra utalások, de rejtettebb összefüggéseket azért felfedezhetünk. A harmadik koncert viszont egyetlen nagy mű, Franz Schubert utolsó, B-dúr zongoraszonátája körül forog. Érdemes egy egész műsort e kiemelkedő remekműnek szentelni – szavakkal és zenével.
hirdetés

Egy ideje a zeneszerzés felé fordult, hogy érzi magát zeneszerzőként?
Cs. G.: Köszönöm jól, öt új művem is elkészült, ezeket egy év alatt sorban bemutatják. Most éppen a BMC koncert után egy héttel lesz az ősbemutatója zenekari művemnek. Az Öt gyászos zene tizenhét perces zenekari darab, A Hallgatás Napja című, egész napos fesztivál záró koncertjén hangzik el a BMC-ben, a Concerto Budapest zenekarral. Nem rossz társaságban: Vidovszky László és Richard Strauss művei között fog szerepelni zeném.

Ön azon kevesek közé tartozik, akik nem dőltek ki a sorból a Kurtág Györggyel folytatott közös munka során, elkötelezettsége, pontossága, érzékenysége legendás. A Zeneakadémia tanáraként milyennek látja a zenei pályára készülő fiatalokat?
Cs. G.: Az egész világ kulturális élete sok évtizede fordul egyre rosszabb irányba. Az üzlet – pénz – karrier hármasa határozza meg a zenészek életét is, a zenében való elmélyülés kárára. Már csak az életben maradás kedvéért is túl sok kompromisszumba kell belemenjenek a diákok is. Annak ellenére, hogy a felhozatalban van felhígulás, mégis mindig jönnek új és új nagyszerű tehetségek, akik miatt öröm tanítani. Ez ad reménységet. Viszont akkor meg ott a kérdés: mi lesz velük később?

Köztudott, hogy a világ egyik legnagyobb zeneszerzője, Kurtág György tanítványa volt. Mit jelentett/jelent önnek Kurtág? Kik azok, akik rajta kívül ma is inspirációs forrást jelentenek az ön számára?
Cs. G.: Nehéz beszélni erről, hiszen olyan erős kisugárzású személyiség ő, akiről a szóbeli beszámoló keveset mondhat. Kurtág zenélésével, amikor 16 éves koromban találkoztam, új univerzum tárult fel számomra. Zeneszerzőként, tanárként és emberként is elképesztő jelenség. Sokféle még persze az inspiráció pályatársaimtól, de akivel még leginkább napi kapcsolatban vagyok, talán Kemenes András. Vele alkatilag igen különbözőek vagyunk, de sokat jelentünk egymás számára. A szakmán belül egyfajta testvéri kapcsolatnak érzem. Keller Andrással is sokféle módon zenélek – most két művet is együtt játszunk az említett A Hallgatás Napján, Lutoslawski Partitáját és Schnittke Zongoraötösét. Végül ő fogja vezényelni most bemutatásra kerülő zenekari darabomat is.



vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor