RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. december 9., vasárnap
Natália

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Éles kanyarok, folyamatos változás
2017-11. szám / Pavlovics Ágota

Pátkai Rozina gyönyörű, fantasztikus kisugárzású nő, csodálatos hanggal. 2018. január 17-én a Müpa Fesztivál Színházában megrendezésre kerülő Pátkai Rozina és Minka című estjén a tőle megszokott latin zenék és jazz mellett új oldaláról is bemutatkozik.

Ki volt, és hogy fedezted fel Czóbel Minkát?
P. R.: Az egyetem magyar szakán fedeztem fel magamnak a szim­bo­lis­ta Czóbel Minka költőnőt. Boszorkánydalok című verseskötete Pilinszky János, József Attila és Weöres Sándor művei mellett most is a polcomon van. Czóbel elsők között írt Magyarországon sza­bad­ver­se­ket, a Nyugat egyik előfutárának is tartják, anyanyelvi szinten beszélt franciául, angolul és németül. Engem is érdekel, hogy minél több nyelven értsek, nagymamám ebben a példaképem, aki nyolc nyelven beszélt. Czóbel Minka műfordítóként is elismert volt, ő fordította magyarra először a szimbolista Verlaine verseit, lefordította németre Az ember tragédiáját, angolra pedig Petőfi több költeményét, szóval nem akármilyen tudással rendelkezett. Bár nem került a hivatalos szépirodalmi kánon nagyjai közé, nekem bevésődtek az írásai, fel­fe­dez­ni vélem magam bennük, az álmodozással vegyes folyamatos kételkedés nekem is sajátom. Minka élete második felében nem alkotott, talán a kételyek erősödhettek fel benne, az állandó elutasításban elfáradhatott, elvonultan élt Anarcspusztán. Majdnem száz évig élt, boszorkánynak tartották, ami nem csoda, hiszen rengeteg mindenhez értett.

Mit jelent a Minka-projekt?
P. R.: A Minka-projekt amolyan boszorkánykodás, különleges, izgalmas irodalmi és zenei utazás, amelyben verseket zenésítek meg elektronikus zenei környezetben. Az alkotás közben – pont úgy, ahogy montírozás vagy rajzolás közben – nincsenek határok, akadályok, megfelelések, műfaj- és stílusbeli kötelezettségek, szabadon fejezhetem ki magam, és ez nagyon vonzóvá teszi ezt a projektet számomra. Mindazonáltal az egyik legnagyobb előadói kihívás is, mivel nemcsak vokálisan, hanem hangszeresen is meg fogok nyilvánulni a színpadon.

Mit kaptál Czóbel Minkától? Mitől ilyen fontos neked?
P. R.: Akármilyen furcsán hangzik, egy új művészalteregómat ismertem meg. Folyamatos változásban vagyok, éles kanyarokat veszek, és a Minka is – úgy érzem – egy ilyen kanyar, az eddigiektől teljesen eltérő, mégis önazonos művészeti megnyilvánulás. Mindaz egyszerre, amit szeretek: elektronikus és akusztikus zene, szépirodalom, mozgókép, színház, akció. Az egyik zenei szaklap azt írta, újszerű megközelítéssel fordulok a versek felé, ennek kifejezetten örültem, hiszen ahogy mondtam, bennem is van kételkedés: vajon értéket képvisel, amit létrehozok, hoz-e valami újat, fennmaradhat-e majd úgy, ahogyan az igazán nagy művészek műalkotásai – hiszen mi más is volna a célja, az értelme? Egy szó, mint száz: ha sikerül újat hoznom, örülök.

Magyar költők megzenésített verseivel is színpadra fogsz állni, kiket választottál?
P. R.: A MüPában egyelőre csak pár dal erejéig mutatkozom be Minkaként, a főszerep a Pátkai Rozina Trióé és a vendégművészeké lesz. Hogy a magyar irodalomból milyen verseket választottam a Minkához, az maradjon titok, annyit azonban elárulhatok, hogy ismertebb versekkel dolgoztam az elmúlt időszakban, nyárra pedig az első Minka-lemez is elkészül.
hirdetés

Szeretsz kísérletezni, rendre új utakra lépsz. Kik lesznek a zenésztársaid a Müpában?
P. R.: Nagyon örülök, hogy meghívást kaptunk a Müpába január 17-re. Az Ávéd János szaxofonossal és Tóth István gitárossal alapított akusztikus megszólalású triót Rohmann Ditta csellóművész és Dés András ütőhangszeres egészíti ki. Nagyon várom, hogy bemutathassam új elektronikus zenei projektemet. A januári koncertünkre sok újdonsággal készülünk, már nyáron elkezdtük az előkészületeket, új dalokat szereztünk, gondolkodtunk az est dramaturgiáján. Fantasztikus stáb állt össze, nagyon hálás vagyok, hogy elfogadta a felkérésemet Karcis Gábor médiaművész, Fenyvesi Márton zenei rendező és Bartha András színpadtechnikus-látványtervező is.

A képzőművészet és a rajz is jelentős szerepet játszik az életedben, hogy találkozik a vers és a vizuális élmény az esteden?
P. R.: Ma – talán magamat is meglepve – túl a bölcsészkaron és a konzervatóriumon a Képzőművészeti Egyetem intermédia-művész szakos hallgatója vagyok, érdekel minden, ami digitális és elektronikus, de leginkább a kettő egyidejű jelenléte: a digtális és az analóg technika vegyítése. Szeretném kulturális-művészi tudásom egy új tégelybe olvasztani, hiszen a technikai médiumok megjelenésével a művészeknek is új és más típusú tudásra van szükségük. Az a tervem, hogy a Minka-esteken az irodalom, a zene és a látvány összekapcsolódik, a különböző művészeti területek így egészében adják a jelentést. A zene olyan elektronikus elemekkel egészül ki, amik az én reflexióim a szövegjelentésre, egyúttal sajátos értelmezést közvetítve a közönségnek. A vetítésben sok a sajátrajz-elem, de a fények és a mozgások is mind részei az értelmezésnek. Jó volna minél több helyre eljutni a Minkával is. Szeretném a fiatalabb generációt bevonni, interaktívvá tenni az előadásokat, megmutatni, hogy érdemes az irodalom, az írás felé fordulni, lelassulni, benne élni és szabadon, kreatívan gondolkodni.

A latin zene és a jazz tett ismertté és sikeressé, művészi munkádat számos rangos díjjal honorálták. Gyönyörű lemezeket készítettél. Milyen tervek foglalkoztatnak?
P. R.: Óriási öröm számomra, hogy a Képzőre járhatok, az intermédián új utakat járok, rengeteget tanulok, tapasztalok, inspirálódom. A „performance” mint műfaj nagyon érdekel, hogyan lehet röviden, mégis nagyon tartalmasan előadni, ebben szeretném fejleszteni magam.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor