Opera – Májusünnep
Verdi: Nabucco
2010-09. szám / Fáy Miklós
Vezényel: Kesselyák Gergely
Nem éppen a legfrissebb rendezés, jó tizenöt éve láttam utoljára ezt a produkciót, még az Erkel Színházban, és már akkor is fáradt, poros és statikus volt, de végre egyszer színtisztán a zene miatt is elmehetünk az Operába.
 Vagy ha nem is a zene, de az énekesek miatt. Bár az az érzésem, hogy ilyen esetben az énekes és az énekes színész szétválasztása szinte értelmetlen. Alkalmam volt telefonon beszélni Paoletta Marrocuval, és annyi érdekeset mondott a szerepről, hogy úgy tűnik, nem érdemes kihagyni ezt a lehetőséget.
Nyilván minden művész megszereti valamennyire azt a figurát, akit játszik, és meg tudja magyarázni, hogy miért kellett az intrikusnak mindenkit átverni, a nőcsábásznak minden lehetséges nőt ágyba vinni. De Paoletta Marrocu nagyon lendületesen tudott szóban érvelni Abigél, a Nabucco főgonosza, a hatalomra törő, kíméletlen nő mellett. Hogy szegény csak el van veszve a világban, nem tudja, ki ő pontosan, kiben bízhat, ezért aztán nem bízik senkiben. Abigélnek csak szeretetre lenne szüksége, mint mindannyiunknak. Igaz, ha megkapná a szeretetet, nem lenne opera sem, amelyben játszhatna. Néha azt hiszem, hogy ez a mindent és mindenkit megértés a drámák és operák legnagyobb ellensége, lassan rájövünk, hogy senki sem gonosz, és ha nincs gonosz, nincs jó sem, ami vagy aki diadalmaskodhatna. Meglátjuk, mi lesz mindebből az Operában.
| hirdetés
 |
|
Magyar Állami Operaház
10. és 12., hétfő és szerda, 19.00
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
